Kőszeg Magyarország egyik legszebb kisvárosa, gazdag történelmi múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország történelmében. Szűk, macskaköves utcáin visszavezetnek bennünk a középkorba, amikor a település a megyében elsőként kapott királyi város címet, majd a török ostromnak ellenállva megakadályozta Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A várost aztán elkerülték a későbbi háborúk, így mára hazánk egyik műemlékekben leggazdagabb városa lett. 

Kőszegen jól megfér egymással a magyar, horvát és német kultúra, ami sajátos, páratlan atmoszférát kölcsönöz a városnak. A legtöbb látnivalót Kőszeg óvárosában, a Várkör vonalán belül találjuk. Először nézzünk körbe a Fő téren, a város éttermektől, kiülős helyektől nyüzsgő társasági központjában, melynek legfőbb látnivalója a tér fölé magasodó neogótikus Jézus Szíve-templom, mely belülről is lebilincselő látványt nyújt.

A tér közepén áll a Szentháromság-szobor, közvetlenül a templom mellett pedig a város legszebb eklektikus stílusú épülete, a mai Posta székháza, ahol korábban a város első polgári bankja működött. A legpatinásabb épület az 1597 óta azonos helyen működő Arany Strucc fogadó, az ország legrégebbi szállodája.

Kőszeg középkori városfala máig sértetlenül áll, városszerkezete is alig változott az idők során. Az Óvárosba egykor csak a vizesárokkal körülvett városfalon keresztül lehetett bejutni, a Déli városkapun. Ma már nincs vizes árok és a régi kapu helyén 1932 óta a Hősök kapuja áll, melynek oldalfalain a török csatában és az első világháborúban elesett hősöknek állított emléktáblák láthatók. Érdemes felmenni a kapu tetejére,  mert onnan lehet legjobban belátni a várost.

Tovább sétálva a Jurisics téren, a város egykori vásárterén találjuk magunkat. A tér jellegzetessége, hogy közvetlenül egymás mellett áll itt két templom: a protestáns Szent Jakab-templom, és a  katolikusok Szent Imre-templom. Itt látható az 1766-ban épített Városkút, a gazdagon díszített Sgrafittós ház, valamint az országos hírű Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Utóbbi igazi különlegesség, berendezése az eredeti, 18. századból származó bútorzat. A Jurisics téren áll Magyarország legrégebb óta használatban lévő, sárga-vörös csíkos városházája, ahol a 600 éve folyamatosan zajlik a tanácskozás.

Ezt követően elérkezünk a várhoz, melynek legkorábbi részei az 1300-as évekből valók. A vár Jurisics Miklós nevét viseli, aki 1532-ben aratott diadalmat Szulejmán szultán hadain csupán ezerfőnyi védősereggel. A török csapatok a túlerő ellenére sem tudták bevenni a jól felépített és megerősített várat, amit jelképesen a magyarok megadtak. A hősies helytállás emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem 11-kor is harangoznak.

A vár számos látnivalóval és programmal várja a látogatókat: késő gótikus és kora reneszánsz folyosója a hazai várépítészet egyik legszebb öröksége, lovagtermében kulturális rendezvényeket tartanak, állandó kiállításán Kőszeg és a vár teljes történetét és a középkori mindennapokat is megismerhetjük. A vár nyugati tornya is látogatható, ahonnan pompás kilátás nyílik az óvárosra és a környező hegyekre. A kiállítások mellett várbazár, büfé és fűszernövénykert is van, a gyerekeket pedig játszósarok, íjászat és játékudvar várja. Az egykori városfal mentén átsétálhatunk az Öregtoronyhoz, mely a vár mellett a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része; a kilencszögletű bástyát ma oktatási és kulturális célokra hasznosítják. A borászat iránt rajongók számára külön érdekesség az Aranyszoba, ahol a Szőlő Jövésnek Könyve látható, amely már több évszázada őrzi szőlőhajtások rajzait.

Még több élménnyel gazdagodhatunk a kőszegi rendezvények alkalmával. Nyáron játssza előadásait a Kőszegi Várszínház, harmincéves múltra tekint vissza a Kőszegi Szüreti Fesztivál, de az októberi Orsolya-napi vásár vagy az augusztusi Ostromnapok idején is megéri felkeresni a bájos városkát. 

További információkért kattints ide:
https://csodasmagyarorszag.hu/cikkek/koszeg-belvarosa