Írottkő
határtalan panoráma az Alpokalján
Az Írottkő vagy német nevén Geschriebenstein a Kőszegi-hegység, valamint a Dunántúl és Burgenland legmagasabb pontja. A 882 méteres csúcs az itt található egykori, betűkkel jelölt határkőről, azaz „írott kő”-ről kapta a nevét. A hegytetőn az 1913-ban épült kilátó épületén keresztülhalad az osztrák-magyar határ. A csúcs mindkét oldalról gyalogtúrával, többek között az Országos Kéktúra útvonalon is megközelíthető. A kilátó felső szintjéről tiszta időben kelet felé el lehet látni a Balatonig, nyugat felé pedig az Alpok előhegységéig.
Az Írott-kő (882 m) nem csak a Kőszegi-hegység legmagasabb pontja, hanem egyben a Dunántúl, illetve az ausztriai Burgenland csúcspontja is.
A 14. században még Fenyőhegyként emítették, utalva a környék jellemző jegenyefenyveseire. 300 évvel később Szálkőnek keresztelték át. A kilátótól mintegy negyven méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk. Ezek a város (Kőszeg), valamint a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették. A német elnevezés, a Geschriebenstein, azaz „megírt kő” szintén erre utal.
1891-ben a Kőszegi Turista Egyesület fából építette meg az első kilátót a hegytetőn, ami 1909-ig állt. Rövid szünet után, 1913-ban készült el – immár kőből – az Írottkő-kilátó, ami 1990 óta szabadon látogatható.
A hegycsúcsot és a kilátó épületét is szimbolikusan kettéfűrészeli a magyar-osztrák országhatár. A magyar oldalra a terület 5/12-ed része esik. A bejárat az osztrák oldalon találjuk, de mindkét országból felkereshetjük az ide vezető turistautakon. A 2010-ben felújított építmény egyik érdekes történelmi vonatkozása, hogy a vasfüggöny kerítése a magyar oldalon haladt, ezért az elbontásig csak Ausztria felől lehetett eljutni a kilátóhoz.
A kilátóból 360 fokos körpanoráma tárul a látogatók elé. Nyugat felé tekintve az Alpokalja burgenlandi erdős lankái mögött feltűnnek az Alpok első hegyei: a Schneeberg és a Rax, a legmagasabb csúcs, ami a kilátóból látható, a Hochschwab (2277 m). Észak felé a Soproni-hegység látszik a távolban a Fertő-tóval. Keletre a Kis-Alföld, nagyon tiszta időben látni lehet a Sághegyet, a Somlót, a Keszthelyi-hegységet és a Badacsonyt, dél felé pedig a Zalai-dombságot.
Az Írottkőt csak gyalogosan lehet elérni Kőszeg, Velem, Bozsok vagy az osztrák oldalon Rohonc felől. Az Írottkő csúcsáról indul (vagy ér véget) a Magyarországot átszelő Kéktúra két ága: észak felé az Országos Kéktúra, dél felé pedig a Dél-Dunántúli Kéktúra. Az Alpannonia túraútvonal több alága is ezen a területen vezet keresztül. Számos tanösvény keresztezi a túraútvonalakat, mint például a Források útja tanösvény, vagy a Kultúrák hegye tanösvény.
A Velemből induló útvonal a Hörmann-forrás felé vezet, eddig a pontig akár autóval is fel lehet jutni. A Hörmann-forrás a Kőszegi-hegység legmagasabban található forrása, 713 méteren ered. A víznyerő helyet a 18. századig Csarnas kútja néven tartották számon, majd Hörmann-forrásra keresztelték.
A forrástól induló és a kilátóig vezető 2,4 km-es gyalogút mentén 20 állomásból álló Írottkő tanösvény a Natúrpark településeit és a Kőszegi-hegység kirándulóhelyeit mutatja be.
A hegyen különleges, ritka és hétköznapi természeti értékekkel is találkozhatunk. Ilyen például a zöldpala, mint metamorf kőzet, a foltos szalamandra, a vargánya, a szibériai nőszirom vagy a búboscinege. Az Alpok legkeletibb nyúlványaként a Kőszegi-hegység magán viseli a magyashegységek jellemzőit, de emellett mediterrán hatást tükröző gesztenyeligetek, rétek, szőlők, gyümölcsösök, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatvilág teszik egyedülállóvá a tájat.
A 14. században még Fenyőhegyként emítették, utalva a környék jellemző jegenyefenyveseire. 300 évvel később Szálkőnek keresztelték át. A kilátótól mintegy negyven méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk. Ezek a város (Kőszeg), valamint a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették. A német elnevezés, a Geschriebenstein, azaz „megírt kő” szintén erre utal.
1891-ben a Kőszegi Turista Egyesület fából építette meg az első kilátót a hegytetőn, ami 1909-ig állt. Rövid szünet után, 1913-ban készült el – immár kőből – az Írottkő-kilátó, ami 1990 óta szabadon látogatható.
A hegycsúcsot és a kilátó épületét is szimbolikusan kettéfűrészeli a magyar-osztrák országhatár. A magyar oldalra a terület 5/12-ed része esik. A bejárat az osztrák oldalon találjuk, de mindkét országból felkereshetjük az ide vezető turistautakon. A 2010-ben felújított építmény egyik érdekes történelmi vonatkozása, hogy a vasfüggöny kerítése a magyar oldalon haladt, ezért az elbontásig csak Ausztria felől lehetett eljutni a kilátóhoz.
A kilátóból 360 fokos körpanoráma tárul a látogatók elé. Nyugat felé tekintve az Alpokalja burgenlandi erdős lankái mögött feltűnnek az Alpok első hegyei: a Schneeberg és a Rax, a legmagasabb csúcs, ami a kilátóból látható, a Hochschwab (2277 m). Észak felé a Soproni-hegység látszik a távolban a Fertő-tóval. Keletre a Kis-Alföld, nagyon tiszta időben látni lehet a Sághegyet, a Somlót, a Keszthelyi-hegységet és a Badacsonyt, dél felé pedig a Zalai-dombságot.
Az Írottkőt csak gyalogosan lehet elérni Kőszeg, Velem, Bozsok vagy az osztrák oldalon Rohonc felől. Az Írottkő csúcsáról indul (vagy ér véget) a Magyarországot átszelő Kéktúra két ága: észak felé az Országos Kéktúra, dél felé pedig a Dél-Dunántúli Kéktúra. Az Alpannonia túraútvonal több alága is ezen a területen vezet keresztül. Számos tanösvény keresztezi a túraútvonalakat, mint például a Források útja tanösvény, vagy a Kultúrák hegye tanösvény.
A Velemből induló útvonal a Hörmann-forrás felé vezet, eddig a pontig akár autóval is fel lehet jutni. A Hörmann-forrás a Kőszegi-hegység legmagasabban található forrása, 713 méteren ered. A víznyerő helyet a 18. századig Csarnas kútja néven tartották számon, majd Hörmann-forrásra keresztelték.
A forrástól induló és a kilátóig vezető 2,4 km-es gyalogút mentén 20 állomásból álló Írottkő tanösvény a Natúrpark településeit és a Kőszegi-hegység kirándulóhelyeit mutatja be.
A hegyen különleges, ritka és hétköznapi természeti értékekkel is találkozhatunk. Ilyen például a zöldpala, mint metamorf kőzet, a foltos szalamandra, a vargánya, a szibériai nőszirom vagy a búboscinege. Az Alpok legkeletibb nyúlványaként a Kőszegi-hegység magán viseli a magyashegységek jellemzőit, de emellett mediterrán hatást tükröző gesztenyeligetek, rétek, szőlők, gyümölcsösök, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatvilág teszik egyedülállóvá a tájat.