Sárvár
várkastély, élményfürdő, kalandpark
Sárvár történelmi emlékeit a Nádasdy-vár, természeti értékeit az arborétum és a csónakázó tó őrzi, míg a kalandpark és az élményfürdő akár egész napos családi élmény lehetőségét kínálja. A nemzetközi hírű fürdő a szórakoztatás mellett relaxációs és gyógyító szolgáltatásokat is nyújt, fedett és nyitott medencéinek köszönhetően egész évben várja látogatóit.
A Rába folyó partján fekvő Sárvár történelme mintegy ezer évre tekint vissza, sőt a település megalapítása előtt a környék a kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően már az újkőkor óta lakott volt.
A város a nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád–kori földváráról kapta. A birtok a középkorban többek között a Kőszegiek, a Kanizsai-család, végül a Nádasdyak tulajdonába került. A várat a 15. század megerősítették,, az 1532-es török ostromot sikeresen vissza is verte. Az ostrom utáni évtizedekben öt bástyás, vizesárokkal körülvett erődítményt emeltek a vár köré, ami a mai formáját is meghatározza. A katonai jelentőségét elvesztő épületet az 1800-as években klasszicista stílusban felújították, utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház hercegei voltak. A magyar középkori erődítmények közül a sárvári Nádasdy-vár szerencsés kivételként teljes épségben fennmarad, köszönhetően annak, hogy a II. világháborúig folyamatosan lakták, és karbantartották. Műemléki helyreállítása az 1960-as években kezdődött meg.
A várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusban épültek. A díszteremben látható csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata, a képek többsége Nádasdy II. Ferenc, a „fekete bég” törökökkel vívott csatáit ábrázolja.
A török ostromot követően a vár akkori ura, Nádasdy Tamás kulturális központot hozott létre a városban. Iskolát alapított, könyveket, műkincseket gyűjtött és nyomdát létesített, ahol elsőként nyomtattak hazánkban magyar nyelvű könyvet. A várban ma gazdag gyűjteményű könyvtár működik, múzeumában többek között iparművészeti, huszártörténeti, nyomdászati kiállítások tekinthető meg.
A vár mellett található az egykor szintén a birtokhoz tartozó Sárvári Arborétum, ahol hazánk egyik legidősebb növénygyűjteménye látható. A többszáz éves tölgyek, platánok, fenyők között árnyas sétányok vezetnek és egy kis halastó is várja az idelátogatókat.
A város másik természetközeli élményt nyújtó pontja a Csónakázó-tó, ami valójában egy 4 tóból, szigetekből, félszigetekből álló tórendszer. A tavakon nyáron csónakázni, vizibiciklizni és vizidodzsemezni lehet, télen, ha elég hideg van, megnyitják a korcsolyázók számára, de alkalmas horgászatra, madármegfigyelésre is. A tó mellett halad el az Országos Kéktúra útvonala, így akár egy gyalogtúra részeként is meglátogatható.
A víz Sárvár történetében régóta meghatározó elemként jelenik meg, hiszen a város napjainkban leginkább a nemzetközi hírű és színvonalú gyógy- és wellness fürdőjéről ismert. A gyógyvíz forrásokra az 1960-as években találtak rá kőolaj után kutatva. Kétféle mélységből kétféle hőmérsékletben tör elő a magas sótartalmú gyógyvíz, mely számos különféle egészségügyi hatással bír, többek között mozgásszervi panaszok ellen ajánlott.
A fürdő egész évben nyitva tart, családbarát kialakításával, fedett, félig fedett és nyitott medencéivel nyújt teljeskörű kikapcsolódást. A gyógyvizes medencék a családi élménymedencéktől elkülönülten kerültek kialakításra, hogy biztosítsák a lazító, melegvizes, relaxáló fürdőzést. A medencéken kívül a különböző masszázsterápiák és a Szaunavilág kedvező hatásai is megtapasztalhatók. A szórakoztató részleg óriás jakuzzival, csúszdákkal, hullámmedencével, játszóházzal, gyermekmedencékkel várja a vendégeket. A nyitott részen, a strandon többek között van fejesugró öböl, hét óriáscsúszda, kalandmedence, gyógyvizes medence, sőt még strandfoci, strandröplabda és petanque pálya is. További információk, árak, nyitvatartás a Sárvárfürdő honlapján érhetők el.
A fürdő melletti erdős részen található a Sárvári Kalandpark, mely 120 állásos erdei kötélpályával, mászófallal, játszótérrel várja látogatóit. A kalandpark vendégei kipróbálhatják az íjászatot, az aranymosást, részt vehetnek kincskeresésben, a tanösvényeket végigjárva megismerhetik a park növény- és állatvilágát. További információk, árak, nyitvatartás a Sárvári Kalandpark honlapján érhetők el.
A város a nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád–kori földváráról kapta. A birtok a középkorban többek között a Kőszegiek, a Kanizsai-család, végül a Nádasdyak tulajdonába került. A várat a 15. század megerősítették,, az 1532-es török ostromot sikeresen vissza is verte. Az ostrom utáni évtizedekben öt bástyás, vizesárokkal körülvett erődítményt emeltek a vár köré, ami a mai formáját is meghatározza. A katonai jelentőségét elvesztő épületet az 1800-as években klasszicista stílusban felújították, utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház hercegei voltak. A magyar középkori erődítmények közül a sárvári Nádasdy-vár szerencsés kivételként teljes épségben fennmarad, köszönhetően annak, hogy a II. világháborúig folyamatosan lakták, és karbantartották. Műemléki helyreállítása az 1960-as években kezdődött meg.
A várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusban épültek. A díszteremben látható csataképsorozat a hazai barokk művészet legnagyobb szabású történeti falképsorozata, a képek többsége Nádasdy II. Ferenc, a „fekete bég” törökökkel vívott csatáit ábrázolja.
A török ostromot követően a vár akkori ura, Nádasdy Tamás kulturális központot hozott létre a városban. Iskolát alapított, könyveket, műkincseket gyűjtött és nyomdát létesített, ahol elsőként nyomtattak hazánkban magyar nyelvű könyvet. A várban ma gazdag gyűjteményű könyvtár működik, múzeumában többek között iparművészeti, huszártörténeti, nyomdászati kiállítások tekinthető meg.
A vár mellett található az egykor szintén a birtokhoz tartozó Sárvári Arborétum, ahol hazánk egyik legidősebb növénygyűjteménye látható. A többszáz éves tölgyek, platánok, fenyők között árnyas sétányok vezetnek és egy kis halastó is várja az idelátogatókat.
A város másik természetközeli élményt nyújtó pontja a Csónakázó-tó, ami valójában egy 4 tóból, szigetekből, félszigetekből álló tórendszer. A tavakon nyáron csónakázni, vizibiciklizni és vizidodzsemezni lehet, télen, ha elég hideg van, megnyitják a korcsolyázók számára, de alkalmas horgászatra, madármegfigyelésre is. A tó mellett halad el az Országos Kéktúra útvonala, így akár egy gyalogtúra részeként is meglátogatható.
A víz Sárvár történetében régóta meghatározó elemként jelenik meg, hiszen a város napjainkban leginkább a nemzetközi hírű és színvonalú gyógy- és wellness fürdőjéről ismert. A gyógyvíz forrásokra az 1960-as években találtak rá kőolaj után kutatva. Kétféle mélységből kétféle hőmérsékletben tör elő a magas sótartalmú gyógyvíz, mely számos különféle egészségügyi hatással bír, többek között mozgásszervi panaszok ellen ajánlott.
A fürdő egész évben nyitva tart, családbarát kialakításával, fedett, félig fedett és nyitott medencéivel nyújt teljeskörű kikapcsolódást. A gyógyvizes medencék a családi élménymedencéktől elkülönülten kerültek kialakításra, hogy biztosítsák a lazító, melegvizes, relaxáló fürdőzést. A medencéken kívül a különböző masszázsterápiák és a Szaunavilág kedvező hatásai is megtapasztalhatók. A szórakoztató részleg óriás jakuzzival, csúszdákkal, hullámmedencével, játszóházzal, gyermekmedencékkel várja a vendégeket. A nyitott részen, a strandon többek között van fejesugró öböl, hét óriáscsúszda, kalandmedence, gyógyvizes medence, sőt még strandfoci, strandröplabda és petanque pálya is. További információk, árak, nyitvatartás a Sárvárfürdő honlapján érhetők el.
A fürdő melletti erdős részen található a Sárvári Kalandpark, mely 120 állásos erdei kötélpályával, mászófallal, játszótérrel várja látogatóit. A kalandpark vendégei kipróbálhatják az íjászatot, az aranymosást, részt vehetnek kincskeresésben, a tanösvényeket végigjárva megismerhetik a park növény- és állatvilágát. További információk, árak, nyitvatartás a Sárvári Kalandpark honlapján érhetők el.