Kőszeg
középkori legendák nyomában
Kőszeget méltán emlegetik az Alpokalja ékszerdobozaként, mely történelmi és kulturális emlékeket őriz, festői szépségű természetvédelmi táj öleli körül, szőlő- és borkultúrájának pedig több évszázados hagyománya van. A különleges atmoszférájú város önmagában is rabul ejti látogatóit, ugyanakkor programjai, melyek közt várszínházi előadások, szüreti felvonulás, kézműves vásár és hagyományőrző játékok is szerepelnek, még vonzóbbá teszi az Írottkő-Natúrpark egyik legszebb települését.
Kőszeg mindig jelentős szerepet töltött be Magyarország történelmében, napjainkban pedig hazánk egyik legszebb kisvárosa. Szűk, macskaköves utcái visszavezetik látogatóit a középkorba, amikor a település a megyében elsőként kapott királyi város címet, majd a török ostromnak ellenállva megakadályozta Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A várost elkerülték a későbbi háborúk, így hazánk egyik műemlékekben leggazdagabb települése lett.
Kőszegen jól megfér egymással a magyar, horvát és német kultúra, ami sajátos atmoszférát kölcsönöz a városnak. A legtöbb látnivaló az Óvárosban található. A Fő tér a város éttermektől, kávézóktól nyüzsgő társasági központja, melynek legfőbb látnivalója a kívül-belül lebilincselő látványt nyújtó, neogótikus Jézus Szíve-templom. A tér közepén áll a Szentháromság-szobor, közvetlenül a templom mellett pedig a város legszebb eklektikus stílusú épülete, a Posta székház. A legpatinásabb épület az 1597 óta azonos helyen működő Arany Strucc fogadó, az ország legrégebbi szállodája.
Kőszeg középkori városfala máig sértetlenül áll, városszerkezete is alig változott az idők során. Az Óvárosba egykor csak a vizesárokkal körülvett városfalban található, Déli városkapun keresztül lehetett bejutni. Ma a régi kapu helyén a Hősök kapuja áll, melynek oldalfalain a török csatában és az első világháborúban elesett hősöknek állított emléktáblák láthatók.
A Jurisics tér volt a város egykori vásártere, ahol közvetlenül egymás mellett áll a protestáns Szent Jakab-templom és a katolikus Szent Imre-templom. Itt található az 1766-ban épített Városkút, a gazdagon díszített Sgrafittós ház, valamint az országos hírű Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Utóbbi igazi különlegesség, berendezése az eredeti, 18. századból származó bútorzat. A Jurisics téren áll a sárga-vörös csíkos városháza, ahol 600 éve folyamatosan zajlik a tanácskozás.
A Kőszegi vár, melynek legrégebbi részei az 1300-as évekből valók, Jurisics Miklós nevét viseli, aki 1532-ben aratott győzelmet Szulejmán szultánnal szemben csupán ezer főnyi védősereggel. A hősies helytállás emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem 11 órakor is harangoznak.
A vár számos látnivalóval és programmal várja a látogatókat: lovagtermében kulturális rendezvényeket tartanak, állandó kiállításán Kőszeg és a vár teljes történetét és a középkori mindennapokat is megismerhetjük. A vár nyugati tornya is látogatható, ahonnan pompás kilátás nyílik az óvárosra és a környező hegyekre. A kiállítások mellett várbazár és fűszernövénykert is van, a gyerekeket íjászat és játékudvar várja. Az egykori városfal mentén magasodik az Öregtorony, mely a város védelmi rendszerének egyik legrégebbi része. A borászat iránt rajongók számára külön érdekesség az Aranyszoba, ahol a Szőlő Jövésnek Könyve látható, amely már több évszázada őrzi szőlőhajtások rajzait.
Kőszeg minden évben számos programmal várja látogatóit. Nyáron játsza előadásait a Kőszegi Várszínház, augusztusban tartják az Ostomnapokat, októberben az Orsolya-napi vásárt, a Kőszegi Szüreti Fesztivál pedig már 30 éves múltra tekint vissza.
A térségben a szőlőtermesztés és borkészítés hagyományai már a kelta korban kialakultak. A város történetében sokáig a fő bevételi forrást a borkészítés jelentette. A kőszegi borvidéken elsősorban a vörösbor készítés a jellemző, ami az itteni sajátos éghajlatnak köszönhető. A legelterjedtebb fajták a Kékfrankos, a Blauburger, a Zweigelt és a Merlot. Az Írottkő Natúrparkért egyesület és a Borbarátok Egyesülete kezdeményezésére 2004-ben létrejött a Kőszegi Borút, 2006-ban kialakításra került a Kőszegi Borok Háza. A környékre jellemző a termelői borkimérés, de a vendéglátóhelyeken is kínálják a helyi borokat.
Kőszeg az Írottkő Natúrpark része, ahol a különleges szépségű, forrásokban bővelkedő hegyvidéken számos gyalogos és kerékpáros túraútvonal vezet a tájvédelmi körzeteken keresztül. A környék egyik legismertebb nevezetessége az Írott-kő (883 m), amely nemcsak a Kőszegi-hegység, hanem egész Dunántúl legmagasabb pontja és egyúttal az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. A különböző túraútvonalakat végigjárva vallási, történelmi, természeti érdekességekkel találkozhatunk, mint például a hét vezér emlékét idéző Hétforrás, a hősök legendáit őrző Hörmann-forrás, a vincellérek védőszentjéről elnevezett Szent Vid kápolna vagy a 200 éves Cáki pincesor. Végigjárható a Kálvária hegy 14 stációja, sőt a kristálytiszta vizéről híres Rohonci-tóhoz is vezet túraútvonal.
Gasztronómiai élmények:
Portré Étterem
Ibrahim Kávézó és Étterem
Poncihter Borozó
Kőszegen jól megfér egymással a magyar, horvát és német kultúra, ami sajátos atmoszférát kölcsönöz a városnak. A legtöbb látnivaló az Óvárosban található. A Fő tér a város éttermektől, kávézóktól nyüzsgő társasági központja, melynek legfőbb látnivalója a kívül-belül lebilincselő látványt nyújtó, neogótikus Jézus Szíve-templom. A tér közepén áll a Szentháromság-szobor, közvetlenül a templom mellett pedig a város legszebb eklektikus stílusú épülete, a Posta székház. A legpatinásabb épület az 1597 óta azonos helyen működő Arany Strucc fogadó, az ország legrégebbi szállodája.
Kőszeg középkori városfala máig sértetlenül áll, városszerkezete is alig változott az idők során. Az Óvárosba egykor csak a vizesárokkal körülvett városfalban található, Déli városkapun keresztül lehetett bejutni. Ma a régi kapu helyén a Hősök kapuja áll, melynek oldalfalain a török csatában és az első világháborúban elesett hősöknek állított emléktáblák láthatók.
A Jurisics tér volt a város egykori vásártere, ahol közvetlenül egymás mellett áll a protestáns Szent Jakab-templom és a katolikus Szent Imre-templom. Itt található az 1766-ban épített Városkút, a gazdagon díszített Sgrafittós ház, valamint az országos hírű Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Utóbbi igazi különlegesség, berendezése az eredeti, 18. századból származó bútorzat. A Jurisics téren áll a sárga-vörös csíkos városháza, ahol 600 éve folyamatosan zajlik a tanácskozás.
A Kőszegi vár, melynek legrégebbi részei az 1300-as évekből valók, Jurisics Miklós nevét viseli, aki 1532-ben aratott győzelmet Szulejmán szultánnal szemben csupán ezer főnyi védősereggel. A hősies helytállás emlékére Kőszegen nemcsak délben, hanem 11 órakor is harangoznak.
A vár számos látnivalóval és programmal várja a látogatókat: lovagtermében kulturális rendezvényeket tartanak, állandó kiállításán Kőszeg és a vár teljes történetét és a középkori mindennapokat is megismerhetjük. A vár nyugati tornya is látogatható, ahonnan pompás kilátás nyílik az óvárosra és a környező hegyekre. A kiállítások mellett várbazár és fűszernövénykert is van, a gyerekeket íjászat és játékudvar várja. Az egykori városfal mentén magasodik az Öregtorony, mely a város védelmi rendszerének egyik legrégebbi része. A borászat iránt rajongók számára külön érdekesség az Aranyszoba, ahol a Szőlő Jövésnek Könyve látható, amely már több évszázada őrzi szőlőhajtások rajzait.
Kőszeg minden évben számos programmal várja látogatóit. Nyáron játsza előadásait a Kőszegi Várszínház, augusztusban tartják az Ostomnapokat, októberben az Orsolya-napi vásárt, a Kőszegi Szüreti Fesztivál pedig már 30 éves múltra tekint vissza.
A térségben a szőlőtermesztés és borkészítés hagyományai már a kelta korban kialakultak. A város történetében sokáig a fő bevételi forrást a borkészítés jelentette. A kőszegi borvidéken elsősorban a vörösbor készítés a jellemző, ami az itteni sajátos éghajlatnak köszönhető. A legelterjedtebb fajták a Kékfrankos, a Blauburger, a Zweigelt és a Merlot. Az Írottkő Natúrparkért egyesület és a Borbarátok Egyesülete kezdeményezésére 2004-ben létrejött a Kőszegi Borút, 2006-ban kialakításra került a Kőszegi Borok Háza. A környékre jellemző a termelői borkimérés, de a vendéglátóhelyeken is kínálják a helyi borokat.
Kőszeg az Írottkő Natúrpark része, ahol a különleges szépségű, forrásokban bővelkedő hegyvidéken számos gyalogos és kerékpáros túraútvonal vezet a tájvédelmi körzeteken keresztül. A környék egyik legismertebb nevezetessége az Írott-kő (883 m), amely nemcsak a Kőszegi-hegység, hanem egész Dunántúl legmagasabb pontja és egyúttal az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. A különböző túraútvonalakat végigjárva vallási, történelmi, természeti érdekességekkel találkozhatunk, mint például a hét vezér emlékét idéző Hétforrás, a hősök legendáit őrző Hörmann-forrás, a vincellérek védőszentjéről elnevezett Szent Vid kápolna vagy a 200 éves Cáki pincesor. Végigjárható a Kálvária hegy 14 stációja, sőt a kristálytiszta vizéről híres Rohonci-tóhoz is vezet túraútvonal.
Gasztronómiai élmények:
Portré Étterem
Ibrahim Kávézó és Étterem
Poncihter Borozó